III. Speciális tárgyvédelem

1. Áruvédelmi rendszerek

Az első rendszerek rádiófrekvenciás elven működtek, melyek a kisugárzott jel frekvenciáját vagy amplitúdóját megváltoztatták, majd detektálták.

Áruvédelmi rendszerek eszközei:

• kapu(k)
• TAG'-ek: (rezgő kör)

o    "soft" (címke - "label"): nem levehető , deaktiválható

o    "hard"-tag (tűs): levehető cserélhető, nem deaktiválható

Áruvédelmi rendszerek fajtái működési elv alapján:

• RF-s rendszer: A rendszerben használt címke egy hangolt rezgőkört tartalmaz, amely az antenna által kisugárzott rádiófrekvenciás jel hatására rezegni kezd. A rezgési frekvenciát érzékeli a vevőantenna, majd továbbítja a kiértékelő egységbe. A címkéket minden esetben el kell távolítani. 

• 1 kapus (Burst)
• 2 kapus (Sweep)

A hagyományos rádiófrekvenciás (RF) áruvédelmi kapuk igen népszerűek, elsősorban versenyképes áruk miatt. Nagyobb teret képesek átfogni, mint az EM rendszerek, de fémtartalmú környezetbe (pl. bejárati rács mellé) nem telepíthetőek. Komolyabb kifogás lehet, hogy a védendő termékek sem lehetnek fémesek, vagyis szórakoztató elektronika, barkácsgépek és hasonló áruk védelmére nem alkalmas. Papírcímkék (forráscímkék is) és kemény címkék egyaránt használhatók RF technológiával, amely 8,2 MHz-en működik. Általában szupermarketek, ruházati boltok, áruházak területén alkalmazzák.

• Akuszto-magnetikus(AM) rendszer:

Egy műanyag dobozban vékony vaslemezek helyezkednek el, amelyek között légrés van.  40 kHz sin jel hatására  a lemezkék rezgésbe jönnek és létrejön a riasztás.

Az akuszto-magnetikus (AM) áruvédő rendszer a szakma legmodernebb technológiájának számít. Rendkívül magas hatásfokú detektálási szint érhető el vele széles átjárók biztosításákor, tekintve, hogy mindkét oldalon 1-1 méter a hatósugara. Keskeny bejáratok esetén elegendő egyetlen kapu alkalmazása. További előnye, hogy nem zavarja a fémes környezet. Előnyös tulajdonságai miatt gyakorlatilag bármilyen típusú áruk védelmére alkalmas, jelenlegi magas ára miatt elsősorban exkluzív üzletek alkalmazzák.

• Elektromágneses (EM) rendszer:

Üvegszálból (üvegfém: lágy mágnes), és kemény mágnesből épül fel. A kijáratnál levő kapu sin mágnes hullámot "sugároz".

Az elektromágneses (EM) áruvédelmi rendszer speciális igények kielégítésére szolgál. Elsősorban könyvtárakban, CD-, DVD-kölcsönzőkben alkalmazzák, mert a pontos érzékeléshez elegendő egészen kisméretű papírcímke is. Ezek a papírcímkék arra is alkalmasak, hogy rendszeresen de- és reaktiválják őket. Viszonylag kis detektálási távolsága (összesen 0,7-1,0 méter között) nem teszi lehetővé széles elterjedését. Könyvtárak, illatszerboltok, gyógyszertárak, elektronikai üzletek áruvédelmére javasolt.

• Speciális újdonság az egyelőre még nem elterjedt rádió-mágneses (RM) rendszer.

A rádiófrekvenciás és az elektromágneses technológia ötvözésével fejlesztették ki abból a célból, hogy megbízható detektálási szintet biztosítson relatív alacsony ár mellett.

2. Páncélszekrények, vitrinek védelme

A trezorterembe történő illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljából az ajtón nyitásérzékelő, valamint a belső térben mozgásérzékelő és a falak, padló és mennyezethatároló felületeken testhang-érzékelő védelem kialakítása szükséges.

Fenti érzékelőkön túl a következő speciális eszközök alkalmazása is célszerű:

• Pénzjegykontaktus

Pénzforgalmat bonyolító helyeken, pénztárakban alkalmazzák. Az érzékelő a bankjegyek tárolására szolgáló fiókban van rögzítve. A köteg alsó bankjegyét a kontaktusba csíptetjük, így a pénzköteg elrejti az eszközt.

A pénztárosnak rabláskor ügyelnie kell arra, hogy az utolsó bankjegyet is kivegye a pénz átadásakor, mert ezáltal jön létre a kontaktus és megindul a csendes riasztás. (mechanikus, mikrokapcsolós, REED érintkezős, optikai kapuval felépített eszközöket is alkalmaznak).

• Kapacitív érzékelő

Meghatározott frekvencián működő oszcillátorok, melyek meleg pontja maga a védendő tárgy. Ha a tárgy és a föld közé egy nagyobb test kerül, akkor az oszcillátor frekvenciája megváltozik, ami feszültségváltozást okoz, és riasztást eredményez.  A kapacitív érzékelők igen érzékenyek a levegő páratartalmára és hőmérsékletére.

• Piezo érzékelőelemes testhangérzékelő

Általában piezo lapkát használnak a rezgések közvetlen felfogására. Nagy amplitúdójú, kis ideig tartó impulzusokra (robbantás) ugyanolyan jól kell reagálnia az érzékelőnek, mint a kis amplitúdójú, de időben hosszabb lefolyású jelekre. Az alkalmazott komparáló áramkörök a behatoláskor észlelt rezgés hatására egymás fölé rakják a kis amplitúdójú jeleket, míg el nem éri a riasztásnak megfelelő értéket (3-8 mp alatt). Hatósugara kb. 1,5 m.

• Fémhangérzékelő

Az érzékelő szűrőköreit egy, a falfúrásnak, lángvágásnak megfelelő frekvenciára hangolják, majd, ha a megfelelő amplitúdót elérik a behatolási kísérlet rezgései, akkor megtörténik a riasztás. Az érzékenység potenciométerrel szabályozható.

Vitrinek védelmének eszközei

• Piezo érzékelőelemes üvegtörésérzékelő

A piezo lapka szilárd érintkezésben áll az üveg felületével. A lapkára jutó rezgések alakváltozásra kényszerítik a piezo kristályokat, így azon feszültségváltozás jön létre, majd erősítő, szűrő áramkörön áthaladva feldolgozható ellenállássá alakul, és létrejön a riasztás. A szűrő áramkört az üveg betörésére legjellemzőbb frekvenciára kel hangolni.

3. Gépjárművek passzív és aktív elektronikus védelmi rendszerei

Passzív elektronikus védelmi rendszerek

Működési elv: 

A védelmi eszköz megszakít egy vagy több áramkört, ezáltal megakadályozva a motor működését. Általában nehéz a megfelelő áramkör kiválasztása, mert napjaink személygépkocsijában mikroszámítógép kíséri figyelemmel a motorhoz kapcsolódó elektronikát, és hibaként jelzi állapotának bármilyen megváltozását. 

A fejlett elektronikai rendszerekkel felszerelt gépjárművek mikroprocesszoros vezérlésű eszközei nem viselik el az áramkörökbe való drasztikus vagy hozzá nem értő módon történő beavatkozásokat. (

A passzív elektronikus védelmi berendezésekkel szembeni követelmények:

• Az eszköz védelmi funkciójának a jármű motorjának leállítása után 5 percen belül, illetve a vezető ajtajának kinyitása után 45 másodpercen belül automatikusan élesedni kell.
• A hatástalanítás csak elektronikus úton történhet.
• A berendezés legalább három, a gépjármű erőforrásának működéséhez szükséges áramkört képes legyen megszakítani a készüléken belül, vagy kódolt jellel a készüléken kívül.
• Ha az indításgátló csak két áramkört szakít meg, akkor ebből bármely kör visszaállítási kísérletekor olyan rövidzár keletkezzen, amely a jármű (motor, üzemanyag-ellátás, vezérlés stb.) indítását megakadályozza.
• A berendezés minden vezetéke egyforma színű és vastagságú kell legyen A saját, vagy gépkocsi akkumulátoráról történő tápellátásnak legalább 120 óráig biztosítani kell a zavartalan működést.
• A tápfeszültség elvétele és újbóli visszaadása esetén a védelmi funkciónak továbbra is fenn kell maradnia.
• A készülékház csak roncsolással legyen nyitható, kivéve, ha a megszakítókhoz való hozzáférést műgyantával történt kiöntéssel akadályozzák meg.
• A kábeleknek a készülékházban lévő csatlakozásai nem lehetnek egyszerűen oldhatók, csak a készülékház roncsolással történő nyitásával legyenek hozzáférhetők.

A motor alapvető üzemi funkcióinak kiiktatására a leggyakrabban megszakított áramkörök a(z)

• gyújtás elektronika,
• önindító (indítómotor),
• benzinpumpa (AC pumpa),
• elektronikus (hengerenkénti) üzemanyag-befecskendező (dízel üzemű gépjárműveknél).

Az áramkörök megszakítását úgy kell kivitelezni, hogy a funkciók helyreállítása illetéktelen személy számára minél kilátástalanabb legyen. A biztosítók és a hitelintézetek előírásai és ajánlásai olyan elektronikus berendezéseket várnak el a gyártóktól, amelyek legalább három ponton blokkolják a motor indítását. 

A fejlesztés jelenlegi iránya az ennél is több - például öt - ponton történő blokkolás. A feladat műszaki kivitelezése kényes feladat, mert míg a riasztókészülékeknél a rendszer esetleges belső hibái csak a téves riasztással együtt járó kellemetlenségeket okozhatnak, addig itt egy-egy vétlen letiltás menet közben igen veszélyes helyzeteket idézhet elő.

Passzív elektronikus eszközök fajtái:

• Feszültségváltozás detektor
• Mozgásérzékelő
• Üvegtörés-érzékelő
• Emelésérzékelő
• Ütés és rezgésérzékelők
• Indításgátlók (immobilizerek)
• Rablásgátló

Aktív elektronikus védelmi rendszerek

Az aktív elektronikus rendszerek olyan berendezések, amelyek a jármű elleni támadás (általában álló helyzetben történ betörési, illetve lopási kísérlet) esetén többféle módon adhatnak vészjelzést - leggyakrabban a környezet, más esetekben a pedig a hatóságok, illetve tulajdonos számára. 

• Riasztók

A riasztók feladata általában csak a külső környezet számára való figyelemfelkeltés. Erre a célra a leggyakrabban azokat az akusztikai, illetve optikai eszközöket alkalmazzák, melyek feltűnő módon hozzák a környezet tudomására, hogy a gépkocsit illegális cselekmény éri.

• Pager és GSM

A riasztó a külső környezetnek ad jelzést, de ez nem biztos, hogy megfelelő akkor, ha a tulajdonos éppen távol van.

3.1. Gépjárművek utólagos megtalálását elősegítő berendezések

A berendezéseket a MABISZ „BEA” kategóriába sorolja. A rendszerek a jármű ellopását általában nem megakadályozó rendszerek, de a járműbe épített, beszerelt eszköz(ök) segítségével lehetővé teszik annak azonosítását, felkutatását, megtalálását.

• Global Positioning System (GPS) alapú rendszerek

Feladata, hogy a gépjármű aktuális helyzetét és állapotát (motor üzemelése, elektronikus fogyasztók teljesítményfelvétele, a gépjármű mozgási sebessége, megtalálási koordinátái, stb) meghatározza, majd ezekről különböző GSM rendszerben forgalmazott üzenetek révén tájékoztassa a tulajdonost, vagy a szolgáltató központot, azaz biztosítsa a láthatóságot a Föld körül keringő műholdak segítségével. 

A GPS alkalmazását a NASA műhold-rendszere teszi lehetővé, amely a földfelszínhez viszonyítva 24 darab állandó helyzetű műhold¬ ból áll. A műholdak 6, az egyenlítő mentén egyenletesen elosztott, orbitális síkban (síkonként 4-4 egység) helyezkednek el. A műholdak távolsága a Földtői megközelítőleg 20.000 km. A műholdakról kisugárzott időkódjelek vételére és feldolgozására alkalmas készülék képes a jármű pillanatnyi helyzetének és mozgási sebességének kiszámolására, meghatározására. A vevőkészülék figyeli, hogy a jelek a különböző műholdakról milyen időkéséssel érkeznek egymáshoz képest. Kétdimenziós rendszerben (síkon belüli) helymeghatározáshoz elegendő három különböző műholdról érkező jel egyidejű vétele.  Háromdimenziós helyzetazonosításhoz (ha pl. a tengerszint feletti magasságra is szükség van), akkor már minimálisan négy hold jeleinek a vétele szükséges.

Az 5-10 méteres pontossággal meghatározott koordinátákat - például mobiltelefon segítségével - a tulajdonosnak vagy egy diszpécserközpontba továbbítva, láthatóvá válik a jármű helyzete és útvonala (haladási iránya és sebessége).

A központ - riasztásakor - az adatokat továbbítja a hatóságoknak és/vagy a tulajdonosnak. A szolgáltatást biztosító szervezetek és a rendőrség feladata, hogy riasztás esetén megtalálják és visszavegyék az eltulajdonított autót. 

A GPS alkalmazásának hátránya: 

• Viszonylag egyszerűen hatástalanítható a rádióhullámokkal kommunikáló rendszer
• Magas költsége

A „BEA” kategóriába sorolt eszközök elfogadásának feltételei a következők:

• A diszpécserközpontból bármikor meghatározható legyen a gépjármű pillanatnyi helyzete.
• A rendszergazda, illetve a rendszer üzemeltetője felel a diszpécserközpontba telepített eszközökért, azok mindenkori működőképességéért, valamint a diszpécserszolgálat ellátásának folyamatosságáért, szünetmentességéért.
• A rendszer üzemeltetőjének a szolgáltatási szerződésében rögzítenie kell a védett gépjármű tulajdonosának hozzájárulását ahhoz, hogy kár esetén a szolgáltató a káreseménnyel összefüggésbe hozható, illetve annak kivizsgálásához összes adatot a kártérítésben érdekelt biztosítótársaság részére - annak kérésére - jogszerűen átadja.
• A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a riasztás pillanatától a megtalálásig, elfogásig vagy a jelek megszűnéséig, de legalább 30 percen keresztül a diszpécserközpontban automatikusan rögzítse és tárolja a jármű állapotára és mozgására vonatkozó adatokat.

• A védett gépjármű elleni támadás esetén a rendszernek a következőket kell figyelnie, és tárolnia:

• nyílászárók zárt vagy nyitott állapota,
• motor üzeme (járó, álló stb.),
• akkumulátor feszültségszintje,
• jármű pillanatnyi pozíciója.

• A rendszernek az intézkedésekre vonatkozóan a következő adatokat kell rögzítenie:

• a bejelentő személy azonosító adatai,
• az intézkedő személy(ek) (ügyfél, diszpécser, hatóság stb.) azonosító adatai,
• a beavatkozó személy(ek) azonosító adatai,
• az intézkedés időparaméterei.

• A mozgás figyelemmel kiséréséhez a mintavétel legalább 1 percenként megismétlődik.
• A rendszer minden elemének szabotázsvédettnek kell lennie. A szabotázs megtörténtét a felhasználó felé jelezni kell. A szabotázsjelzés törlését csak szakműhelyben végrehajtott ellenőrzés után a diszpécserközpontból lehessen visszaállítani. A szabotázsjelzés és annak törlése automatikusan kerüljön naplózásra.
• A szolgáltatónak a következők szerint értesítenie kell a védett gépjárművek üzembentartóit, ha a diszpécserközpont akár saját hibája, akár egyéb, a központon kívülálló ok miatt a felügyeletet 24 órát meghaladóan korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja ellátni (pl. a műholdas vagy a mobil szolgáltatónál fellépő üzemzavar esetén).

• Ha az üzemszünet időpontja és időtartama még annak bekövetkezte előtt ismert, az értesítést lehetőség szerint az üzemszünet beállta előtt kell megtenni.
• Ha az üzemszünet váratlanul következik be, az ügyfelek értesítését lehetőség szerint azonnal meg kell kezdeni.
• Az üzemzavart naplózni kell.

• A rendszer kikapcsolásának, hatástalanításának legalább 2 szintűnek kell lennie. A két szint megvalósítása többek között ugrókódos távirányító, kódbillentyűzet, transzponder, elektronikus kulcs, stb. közül valamelyik párosításával lehetséges.

• A diszpécserközpontban 24 óránként legalább egy alkalommal történjen meg a felügyelt gépjármű elektronikai-rendszer állapotellenőrzése, illetve állapotjelentése. 
• A környezet figyelmének felhívása érdekében a diszpécserközpontból elindítható legyen a féklámpa villogtatása, illetve a rablásgátlási funkció elindulásakor a gépjárműben található vezérlőegység képes legyen villogtatni a féklámpát.
• A diszpécserközpont képes legyen a védett gépjármű megállítására. A megállításnak a közúti forgalombiztonság szempontjából megfelelő vagy meg nem felelő voltát a Minősítő Bizottság egyedileg bírálja.
• A rendszer indításához használható riasztónak meg kell felelni legalább a következő feltételeknek:

• Ha a felhasznált riasztó önállóan forgalmazott termék, akkor az csak moduláris lehet, és érvényes biztosítói minősítéssel rendelkezzen.
• A fedélzeti berendezés autonóm áramellátását a jármű saját áramforrásától függetlenül is biztosítani kell.

3.2. Egyéb, a gépjárművek utólagos megtalálását elősegítő berendezések

A passzív elektronikus utólagos megtalálást elősegítő berendezések, rendszerek olyan „B” kategóriájú rendszerek, amelyek a rendszerhez tartozó ellenőrző pontoknál adnak a gépjárműről információt. Ezek a MABISZ által „BEP” jelölést kaptak.

A rendszerek gyengesége, hogy nincs országosan összekapcsolt hálózat, amelybe a hasonló rendszert működtető eredetiségvizsgáló cégek és a rendőrség egységesen betáplálná saját adatbázisát. 

• „KARC” rendszer (Auto Registered Club - ARC - elé illesztett K-val kapott mozaikszó arra utal, hogy az üzemeltető cég szélvédő-gravírozással is foglalkozik).  

A „KARC” rendszernél a járműbe egy kisméretű rádiófrekvenciás jeladó kerül beépítésre  A készülék a jármű illegális használata esetén aktivizálódik. Ezek a vészjelek az erre a célra készített, speciális vevőkészülékkel érzékelhetőek,(50 m-es távolságon belül. Ilyen vevőkészülék találhatók a rendőrjárőr-gépkocsikban, a főútvonal mellé telepítve és a határátkelőhelyeken.

A különféle kivitelű jeladókhoz automatikus működésű távszabályozó tartozik. A kulcstartóba szerelt távszabályozó egyedi kódolása révén mindaddig letiltja a vészjelek sugárzását, amíg a távszabályozó a jeladó közelében van. Ha a gépkocsi vezetője a távszabályozóval együtt eltávolodik az autótól, bizonyos idő elteltével a jeladó, figyelő állapotba vált. Ettől kezdve, ha feszültségváltozás jön létre a gépkocsi elektromos rendszerében (pl. az indítómotor működtetése), akkor a vészjelek sugárzása megindul.  

Hazánkban 1991 óta, míg Nyugat-Európában már a nyolcvanas években alkalmazták a rádiós riasztó és a szélvédő-gravírozás kombinációját. 

A KARC rendszer segítségével - a felderítési statisztika szerint - az ellopott autóknak mintegy 10 százalékát sikerül előkeríteni, míg a klubrendszerhez tartozó járművek 97-98 százaléka visszakerül jogos tulajdonosához.

• „MY CAR” biztonsági rendszer

A „MY CAR” nyilvántartási rendszer számos európai országra kiterjed, központja Luxemburgban van. A hazai csatlakozás 1993-ban jött létre. A nyilvántartás  alapja itt a gépkocsi gyári és hatósági adataitól teljesen függetlenül megállapított alfanumerikus (betükből és számokból álló) kód. Ezt a kódjelet a gépkocsi üvegfelületeibe homokfúvással, előkódolt sablon segítségével viszik fel. A jelölésnél felvett adatok bekerülnek a hazai nyilvántartással párhuzamosan az európai számítógépes nyilvántartásba is. Ezzel egy¬idejűleg a gépkocsi tulajdonosa megkapja a “MY CARD” azonosító kártyát is.

• „FALCON” biztonsági rendszer

A „FALCON” gépjármű azonosító rendszer számítógépes video-egysége automatikusan felismeri az álló és a mozgó járművek rendszámát, rádiófrekvenciás azonosító rendszere azok rádiófrekvenciás kódját, az azonosító kártya pedig egyértelműen egymáshoz rendeli a gépjárművet és annak tulajdonosát.

A rendszámazonosítás sebessége olyan nagy (0,2 s/kép), hogy alkalmas a folyamatosan haladó gépkocsioszlop megfigyelésére még nagy haladási sebességeknél is. Az igen rövid kiértékelési idő azt is lehetővé teszi, hogy az intézkedő rendőr a gyanusított járművet a helyszínen leállíthassa. A felismerés biztonsága az eddigi tapasztalatok szerint meghaladja a 95%-ot.

A gépkocsiba (célszerűen járőröző rendőrautókba) telepített gépjármű azonosító rendszer speciális fedélzeti számítógépből, a hozzá csatlakoztatott, gyors záridejű, nagy fényérzékenységű, színes kamerából, kártyaazonosítóból, nagyfelbontású színes monitorból és rádiós adatátvitelre alkalmas kommunikációs egységből áll. A rend¬szer optimális esetben tartalmazza az összes gépkocsi rendszám-szerinti, naprakész nyilvántartását, köztük aktuálisan külön megjelölve az ellopottakét. Amennyiben körözött gépkocsit detektál a rendszer, akkor az a keresett gépkocsi képét kint tartja a monitoron, miközben automatikusan „intézkedik” a gépjármű elfogásának megindítására.

Magyarországon a rendőrség autólopás elleni feladatokra létrehozott Gepárd csoportja is ilyen eszközzel felszerelt.

• „TROMF” autófelismerő és elfogó rendszer

Az elektronikus rendszámtáblaként és elektronikus jogosítványként (forgalmi engedélyként) funkcionáló, fényképes „TROMF”-kártya (Távleolvasós Rádiófrekvenciás Országos Multi-Funkciós-kártya) adatai 0,5 - 10 m távolságban érintés nélkül elolvashatók, az elektronikus rendszám nagy sebesség mellett is biztonságosan azonosítható az eredetivel.

Az autóba szerelt és a személyhez tartozó “TROMF”-kártyák kölcsönös párt alkot¬nak, bármelyikük hiánya riasztást kezdeményez. A rendszer a néma riasztás elvét alkalmazza: a kártyák nem sugároznak ki álllandó jelet, csak a leolvasó kérdésére válaszolnak. A kiegészítőként javasolt személyhívó (pager) a kártyapár hiánya esetén közvetlenül a tulajdonost értesíti 500…1.000 méteres tartózkodási körön belül. 

• A Gepárd Csoport 

A Gepárd Csoport a lopott autók megtalálására, felderítésére létrehozott szervezet. Foglalkoznak még illegális bontók (statisztikai adatok szerint a bontók mintegy 5 %-a illegális), autótolvajok felkutatásával is. Igen hatékonyan dolgoznak, tíz autóból egyet-kettőt képesek megtalálni. Sikerük titka a legtöbb hatósággal. való hatékony együttműködés.  A csoport állandó 24-órás felügyeletet tart.